Egy hitelező oldalán a 3678%-os THM elgépelésnek látszik.

Legtöbbször nem az. Maga a törvényi plafon az, csak más nyelven leírva, és egy drága meg egy törvénytelen hitel közti különbség egyáltalán nem abban a százalékban látszik. Egy másik számban van, amit szinte senki nem keres ki.

Mi változott 2024 novemberében

A 243/2024-es törvény 2024. augusztus 13-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és 90 nappal később, november 11-én lépett hatályba. Képlettel rögzíti, először a román jogban, hogy legfeljebb mennyibe kerülhet egy fogyasztási hitel.

Korábban a határt a piaci gyakorlat és az ANPC nyomása szabta meg. Most egy számításból jön, amit magad is megismételhetsz.

A törvény két párhuzamos rendszert működtet. A piaci félreértések szinte mindegyike itt kezdődik: az emberek rossz termékre alkalmazzák a rossz rendszert, és arra jutnak, hogy egy legális hitel átverés, vagy éppen fordítva.

Az általános rendszer: a BNR (Román Nemzeti Bank) kamatához kötött plafon

Az 5. cikk a költséget a jegybank hitelkeret-kamatához köti, ezt Lombard-kamatnak hívják. Egy fogyasztási hitel THM-je legfeljebb 27 százalékponttal haladhatja meg ezt a kamatot.

A BNR igazgatótanácsa a 2026. július 8-i ülésén 7,50%-on tartotta a Lombard-kamatot.

A fogyasztási hitelek plafonja tehát ma 34,50%.

A szám nincs kőbe vésve. A plafon magától mozog: ha a BNR a következő ülésén emel vagy csökkent, a határ vele együtt megy, új törvény nélkül. Bármelyik összehasonlító táblázat, amelyik állandónak veszi a plafont, hónapokon belül téves lesz.

Az ingatlanbefektetésre felvett jelzáloghitelek a 4. cikk alá esnek, jóval szűkebb sávval: 8 pont a Lombard felett, vagyis jelenleg 15,50%.

A kivétel, ami mindenkit megzavar

Ha a 34,50%-os plafon minden hitelre vonatkozna, a kisösszegű kölcsönök piaca egyik napról a másikra eltűnne.

Az ok számtani, nem ideológiai.

Egy 1400 lejes, háromhetes kölcsönnek vannak fix költségei, amelyek nem zsugorodnak együtt az összeggel: személyazonosság-ellenőrzés, lekérdezés a Hitelirodánál, a banki átutalás, behajtás, ha rosszul alakul. Egy 34,50%-os éves sávból fedezve pár lej maradna a hitelezőnek.

Ilyen feltételekkel senki nem ad kölcsön. A termék kikerülne a szabályozott piacról, és máshol bukkanna fel, mindenféle korlát nélkül.

A 6. cikk külön rendszerrel oldja meg ezt, a 25 000 lejig terjedő összegekre. Itt a határt már nem THM-ben fejezik ki, hanem napi költségben.

5000 lejig: a hitelezés teljes költsége nem haladhatja meg a napi 1%-ot.
5001 és 10 000 lej között: nem haladhatja meg a napi 0,8%-ot.
10 001 és 25 000 lej között: nem haladhatja meg a napi 0,6%-ot.

25 000 lej felett visszatérsz az általános szabályhoz, a Lombard feletti 27 ponthoz.

Kire vonatkoznak a plafonok

A törvény a fogyasztónak, vagyis természetes személynek nyújtott hitelről beszél. A hitelező ajtaján lévő tábla nem számít.

Bank, nem banki hitelező, kamatra kölcsönző zálogház: ha a termék fogyasztási hitel, a plafon él. A bankoknál a vita elméleti, mert egy személyi kölcsön valahol 8% és 11% THM között van, nagyjából a határ negyedénél.

A rendszer ott harap, ahol a költségek magasak voltak: kis, gyors, rövid futamidejű kölcsönök.

Nem terjed ki a cégek közti hitelezésre, az operatív lízingre, sem a bizonyos konstrukciókban kibocsátott hitelkártyákra, ahol a költség más mechanikával áll össze.

Egy részlet, ami gyakran elsikkad: a plafon a hitelezés teljes költségére vonatkozik, nem csak a kamatra. Az elemzési díj, a kezelési díj, a kötelező biztosítás és minden olyan teher, ami a jóváhagyáshoz kötött, ugyanabba a kalapba kerül. A hitelező nem viheti a kamatot a küszöb alá azért, hogy utána egy díjjal visszaépítse a különbséget.

Miért lehet tökéletesen legális egy négyjegyű THM

Itt törik meg mindenki intuíciója.

A THM felépítésénél fogva évesített ráta. Fogja a hitel valós futamidejére eső költséget, és kivetíti 365 napra, kamatos kamattal. A napi 1%-os költség így, egy teljes évre húzva, 3678,34%-ot ad.

A szám nem azt mondja, hogy a kölcsönvett összeg 37-szeresét fizeted vissza.

Azt mondja, hogy ha ez a tempó tizenkét hónapon át töretlenül tartana, oda jutnál. A törvény nem enged odáig, és mindjárt elmagyarázom, milyen mechanizmuson keresztül.

A három sáv pontos megfelelői, napi kamatos kamattal számolva: a napi 1% 3678,34% THM, a napi 0,8% 1732,71%, a napi 0,6% pedig 787,69%.

Jegyezd meg ezt a párosítást, mert jól jön összehasonlításnál.

Az a hitelező, aki 3678,34%-ot tüntet fel egy 2000 lejes kölcsönnél, semmit nem sért meg, pontosan a törvény engedte maximumot teszi közzé. Aki ugyanarra a termékre 675%-ot ír ki, miközben a valós költsége napi 1%, a valóságnál kisebb számot mutat neked.

A második eset aggasszon, ne az első. A felfújt százalék látszik. A lecsökkentett észrevétlen marad, és pont ettől veszélyes.

A védelem, ami tényleg számít

A három sáv mindegyikéhez tartozik egy második feltétel, és az végzi a nehéz munkát: a fogyasztó által fizetendő teljes összeg nem haladhatja meg a hitel teljes értékének kétszeresét.

Napi 1%-nál, kamatos kamattal, a kétszeres a 70. napon jön el.

Onnantól a költség megáll. Bármeddig fut a szerződés, bármennyi büntetés gyűlik össze, a plafon tartja magát.

A helyes kérdés tehát nem az, mekkora a THM. Hanem az, mennyit adok vissza összesen, lejben, az utolsó részletig. Kis hiteleknél a válasznak van egy felső határa, amit tíz másodperc alatt magad ellenőrzöl: a kapott összeg kétszerese.

Egy hatalmas THM egy 14 napos hitelen és ugyanaz a THM egy 14 hónapos hitelen két teljesen különböző valóságot ír le. Az első jelenthet 90 lejes költséget. A második ebben a rendszerben nem is létezhet.

Három példa számokkal

2800 lejt veszel fel 30 napra egy hitelezőtől, aki pontosan a plafonon dolgozik, napi 1%-on. A 30 nap költsége 974 lej, tehát 3774 lejt fizetsz vissza. A szerződésben 3678,34% THM fog állni, mert a számítási módszer ezt kívánja, holott közelítőleg sem ennyit fizettél.

Ugyanaz a kölcsön egy napi 0,45%-ot kérő hitelezőtől 404 lejbe kerül. 3204 lejt fizetsz vissza.

A két hitelező közti különbség 570 lej pontosan ugyanazért a szolgáltatásért, vagyis a kölcsönvett összeg ötöde.

Harmadik: 14 200 lejt veszel fel 60 napra, a sávod 0,6%-os napi plafonján. A költség 6131 lej, a hitel kétszerese alatt maradsz, a szerződés megáll a lábán.

Amit a példák együtt mutatnak: az első két esetben a feltüntetett THM azonos nagyságrendű volt, a valós költség mégis 570 lejjel tért el. A százalék alapján hasonlítani, rövid hiteleknél, falnak visz.

Mit kezdj ezzel, amikor összehasonlítasz

Három ellenőrzés, hasznosság szerint.

Első: a lejben kifejezett fizetendő végösszeget nézd, ne a százalékot. Ez az egyetlen szám, ami őszintén összeveti a 21 napos hitelt a 4 hónapossal. A mutató mechanikáját a mi a THM és hogyan számolják útmutató tárgyalja.

Második: nézd meg, hogy a végösszeg meghaladja-e a kölcsönvett összeg kétszeresét. Ha igen, egy 25 000 lej alatti hitelnél a szerződés kilóg a törvényből, és van alapod panaszt tenni az ANPC-nél.

Harmadik: ellenőrizd, hogy aki a pénzt a kezedbe adja, szerepel-e a BNR nyilvántartásában. A törvényi plafon semmit nem ér, ha az előtted álló fél nincs benne a hatóság regisztereiben.

Ez az ellenőrzés lett a legfontosabb rész. Sok oldal, ami hitelezőnek látszik, valójában közvetítő, aki továbbadja a kérelmedet, és a feltüntetett százalékok semmilyen valós termékhez nem tartoznak. Az aktív nem banki hitelezők és a feltételeik a gyorshitelezők összehasonlításában szerepelnek.

Hogyan ellenőrzöd magad, két perc alatt

Nincs szükséged pénzügyi kalkulátorra. Három szám kell a szerződésből: a kapott összeg, a teljes visszafizetendő összeg és a napok száma.

Oszd el a költséget a kölcsönvett összeggel, majd a napok számával. Szorozd meg 100-zal, és megkapod a napi költséget százalékban, ami közvetlenül összevethető a sávoddal: 1%, 0,8% vagy 0,6%.

A fenti példán: 974 osztva 2800-zal 0,348. Elosztva 30 nappal 0,0116, tehát napi 1,16%. A küszöb felett.

Az egyszerű számítás figyelmen kívül hagyja a kamatos kamatot, ezért jön ki az eredmény kissé a törvényi érték fölé, ami pontosan 1% volt. A két módszer közti eltérés rövid futamidőn kicsi, és nem változtat a következtetésen: ha nálad láthatóan a küszöb fölé jön ki, valós ügyed van, amit a hitelezővel meg kell beszélni.

A második ellenőrzés még egyszerűbb. Nagyobb a teljes visszafizetendő összeg, mint a kapott kétszerese? Egy 25 000 lej alatti hitelnél az igen azt jelenti, hogy valami nincs rendben, bármit is ír a THM rubrikában.

Mi változott ténylegesen a piacon

A törvény két látható hatást váltott ki 2024 novembere óta.

Az első: a nagyon rövid termékek, a hét napra szóló fizetésnapi típus, megritkultak. A marzsuk a korlátlan napi költségből élt, és a napi 1%-os plafon a kétszeres határral együtt megszorította a modellt.

A második, ami érdekesebb annak, aki összehasonlít: a feltüntetett THM-ek egyes hitelezőknél emelkedtek, nem csökkentek. Akik korábban kényelmes számokat tettek közzé, rákényszerültek a helyes számolásra, mert az ANPC most képletet ellenőriz, nem benyomást.

Egy THM, ami egy költségplafonozó törvény után nő, paradoxonnak tűnik. Nem az. A valós költség nem változott, csak láthatóvá vált.

Mit nem fed le a törvény

A plafonok a hitelezés költségét érintik, ennyi.

Nem garantálják, hogy jóváhagynak, és nem korlátozzák, mennyire lehet kitartó egy hitelező a behajtásnál.

A 2024. november 11. előtt aláírt szerződések érintetlenek maradnak. Ha régebbi hiteled van, ami a mai plafonoknál többe kerül, a törvény nem írja át helyetted.

A szöveg külön szabályozza a követelésengedményezést, azt a részt, ahol az adósságod behajtóhoz kerül. A hitelezővel és a behajtóval szembeni jogaid, azt is beleértve, hová fordulj, ha valami rosszul sül el, a jogaid hitelfelvételkor útmutatóban vannak.

Van még valami, amit a törvény nem tud megtenni: megakadályozni, hogy csak a százalékot nézd.

Roman Dumitrescu, a BCR volt lakossági hitelelemzője: „2019-ben, amikor a lakossági üzletágon dolgoztam, a pultnál a szokásos kérdés az volt, mennyi a kamat. Szinte senki nem kérdezte, összesen mennyit ad vissza. A 2024-es törvény pontosan oda tette a választ, a kis hiteleknél. Nem számít, hogy hívják a százalékot. Az számít, hogy soha nem fizetsz a dupláját meghaladó összeget, és azt a számot a telefonodon ellenőrizni tudod, mielőtt aláírsz.”